Budapest, Pillanatok, Versek

mámoros romlás

Földöntúli furcsa börtön,

cella, melynek rácsai nap mint nap áttetszővé,

transzparenssé válnak.

Elengednek,

a korlátok pedig halványodnak, 

majd nem léteznek többé.

Másnap

egy mámoros este kaleidoszkópjának

ködös emlékképeiben úszom…

Mindez talán meg sem történt.

Először csupán alkoholmámor, 

később delírium, ha nem vigyázol.

Rossz ómen… 

Mivel a kimenő csak egy estére szól

és a Börtönőr már vár. 

Hirtelen ismét látod a cella sziluettjét,

mert semmi sincs ingyen.

A másnapi ébredés kamatostul büntet meg 

és beszedi az adót.

Fej-adó ez a szó legszorosabb értelmében,

részegült pillanatokat pedig zavart kábulat követ.

Mintha folyékony mérget pumpálnának a lüktető erek.

Alapértelmezett

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s